A biológia és az evolúció tette zölddé egy gyíkcsoport vérét

A kutatók DNS-vizsgálatokkal próbálják kideríteni, milyen előnyökkel járhat az Új-Guineán honos gyíkcsoport különleges tulajdonsága. A tudományos munka során arra is igyekeznek választ kapni, hogy az evolúció során hogyan alakulhatott ki a hüllők zöld vérűsége.

A harminc centiméterre is megnövő zöld vérű gyíkok Új-Guinea alacsonyan fekvő trópusi erdeiben és magasföldjein élnek.

A kutatók a hat zöld vérű gyíkfaj és negyvenöt, velük közeli rokonságban álló, vörös vérű faj DNS-vizsgálatának segítségével létrehozták a gyíkok családfáját, és megállapították, hogy a zöld vérűség az evolúció négy teljesen különálló pontján fejlődött ki az Új-Guineán élő úgynevezett szkinkek, vagyis vakondgyíkok között.

A legfontosabb felismerés az volt, hogy a zöld vérű gyíkok nem közeli rokonai egymásnak, és mindegyik faj egy vörös vérű őstől származik. Ez azt jelenti, hogy a zöld vér valószínűleg függetlenül alakult ki különböző gyíkoknál, ami arra utal, hogy a zöld vérűség valamilyen előnyt jelent az állatok számára – mondta Zachary Rodriguez, a Louisiana-i Állami Egyetem Természettudományi Múzeumának biológusa.

A szkinkek vére, nyelve, izmai és csontjai is zöldes színűek, aminek oka a biliverdin, a zöld epefesték hatalmas mennyisége a szervezetükben. A legtöbb állatban a biliverdin nagy koncentrációja sárgaságot okoz. Ezek a gyíkok azonban remekül vannak annak ellenére, hogy biliverdinszintjük jóval túlszárnyalja az ember számára halálos értéket: a gyíkokban 40-szer magasabb ennek a biológiai anyagnak a mértéke.

Az egyetem egy másik biológusa, Christopher Austin először úgy gondolta, hogy a tömény epe miatt az új-guineai gyíkok íze túl rossz a ragadozók számára. A kutató maga is elfogyasztott több gyíkot, és arról számolt be, hogy nem volt rossz ízük.

A biliverdin a vér oxigénszállításáért felelős vörösvértestekben található meg a hemoglobin részeként. A vörösvértest szétesése, valamint a hemoglobin lebomlása során szabadul fel: a vas újra felhasználódik új vörösvértest létrejöttéhez, de a széteséssel mérgező anyagok is termelődnek – lényegében ez az epe.

Az emberekben a megemelkedett epepigment szint megölheti a malária parazitáit. Austin szerint ez lehet az oka, amiért ezekben a gyíkokban kialakult a zöld vérűség, hiszen a malária jelen van Új-Guineán, és a gyíkokat is veszélyezteti.

Lehetséges, hogy a természet próbálja legyőzni a parazitát a gyíkokban, vagy a múltban élt gyíkok olyan erősen megfertőződtek, hogy testük így válaszolt a kórra – fejtette ki a kutató. A következő lépés a folyamatban közreműködő gén felkutatása lesz.Számos rovar, pók és puhatestű vérpigmentje tartalmaz rezet, amely átlátszó, amíg oxigénnel nem lép kapcsolatba: akkor kékké változik. A tintahalak és a polipok vére intenzív kék színű. Az Antarktiszon élő jéghal vére átlátszó, a szibériai Bajkál-tóban honos bizonyos apró rákoknak pedig kék, vörös vagy zöld színű vérük van.